És most, ennek a kis bemutatónak a legfinomabb része.
4. Készítjük a projektünket
Létrehozunk egy könyvtárat, amely tartalmazza a projekthez kapcsolódó összes fájlt. Például a HOME felhasználónkból létrehozzuk a mappát Helló Világ.
~ $ mkdir HelloWorld
A parancs segítségével belépünk az újonnan létrehozott mappába cd.
~ $ cd HelloWorld /
Létrehozzuk a program fájlját «Helló Világ«. Használhatjuk a leginkább tetsző szövegszerkesztőt. Most, hogy egyszerűsítsük a dolgokat, egyszerűen csak hajtsuk végre a következő parancsot:
~ / HelloWorld $ echo "print (\" Hello World \ ")"> helloworld.py
Ily módon egyszerűen létrehozza a fájlt helloworld.py a mappában Helló Világ az üdvözletet kinyomtató utasítással.
A következő utasítással tesztelhetjük vadonatúj programunkat:
~ / HelloWorld $ python helloworld.py Hello World ~ / HelloWorld $
Így elkészítettük a program első verzióját. Most már el kell kezdeni megy hogy ellenőrizze a jövőbeni kiadásainkat.
5. Elindítjuk a Git-et
A használat megkezdéséhez megy konfigurálhatunk néhány általános opciót, a 1.5. szakasz e lehetőségek egy része részletes. Ebben az esetben szeretném megmutatni, hogyan konfigurálhatók csak a helyi adattár opciói.
~ / HelloWorld $ git config --local user.name lecovi ~ / HelloWorld $ git config --local user.email colomboleandro@bitson.com.ar ~ / HelloWorld $ git config --local core.editor vim
Ezekkel az opciókkal meghatározom, hogy a felhasználónevem ehhez a projekthez «lecovi«, Hogy e-mail címem a projekthez«colomboleandro@bitson.com.ar»És az az alapértelmezett szerkesztő, amelyet futtatáskor használni szeretnék elkövetni a életkedv.
A használat előnye megy az, hogy a projektünk munkakönyvtárában lokálisan fut. Ezért a paranccsal inicializálnunk kell a projekt könyvtárban init.
~ / HelloWorld $ git init Üres Git-tárház inicializálása a /home/leo/HolaWorld/.git/ ~ / HelloWorld $ könyvtárban
Most létrehozni fogjuk a fájlt .gitignore mit fog mondani megy milyen fájlokat és könyvtárakat nem kell követnie. További információért keresse fel a könyv. Ebben az esetben azt fogjuk mondani, hogy figyelmen kívül hagyja ugyanazt a fájlt .gitignore és az összes végződő fájl .pyc.
~ / HelloWorld $ echo .gitignore >> .gitignore ~ / HelloWorld $ echo * .pyc >> .gitignore
6. Fájlok hozzáadása
Most hozzá kell adnunk a fájlokat (ebben az esetben csak egy fájlunk van a helloworld.py, de szerintem megkapja az ötletet, igaz?). A parancs használatával hozzá azt mondjuk neki, hogy adja hozzá a könyvtár összes tartalmát (kivéve azt, amit a fájlba írtunk .gitignore).
~ / HelloWorld $ git add.
7. Verziónk elkészítése
Miután konfiguráltuk megy és hozzáadta az összes fájlt, amelyet a verziókezelő rendszerünk által vezérelni akartunk, a híreseket kell elvégeznünk elkövetni.
Ezzel az utasítással megalapozzuk a fejlődéstörténetünk pontját. Az első esetben általában a elkövetni leírással «Kezdeti elkötelezettség«. Általában kihagyom az államot színre és csak futtatom a parancsot elkövetni opcióval -a.
~ / HelloWorld $ git elkötelezett -a
Ezzel megnyílik az alapértelmezés szerint beállított szerkesztő, az én esetemben életkedv, és megírhatjuk a elkövetni. Ebben az esetben egyszerűen megírom a fentieket. Miután elmentettük a fájlt a szerkesztővel, megy gondoskodni fog a elkövetni.
8. Távoli adattár hozzáadása
Itt az ideje, hogy elmondjuk megy helyi, amelynek távoli adattára van. Nál nél könyv Leírtuk a lerakat létrehozásának eljárását GitHub. Ebben a részben azt fogjuk használni, amit az előző bejegyzés 3. szakaszában várakoztunk.
A távoli adattár hozzáadásához a parancsot kell használnunk git távoli hozzáadás ahol egy nevet vagy álnevet továbbítanak az adattárhoz és annak URL-jét argumentumként. Ebben az esetben azt a projektet fogjuk használni, amelyben létrehozta Google Code.
~ / HelloWorld $ git remote add gc https://code.google.com/p/lecovi-hello-world/
Végül töltsük fel a helyi adattárat a távoli helyre, és végrehajtjuk a parancsot nyomja.
~ / HelloWorld $ git push gc master
Mint a 3. részben, mi is létrehoztuk a fájlt .netrc a fájlban tárolt paramétereket használja a szerverhez való csatlakozáshoz. És az ág emelkedni fog mester a tárolóba, amelyet mentünk gc.
Projektünk oldalán Google Code, láthatjuk a szakaszban forrás szakaszban Tallózás projektünk tartalma.
Hamar…
Eddig elkészítettük az oktatóanyagot a projekt indításához megy y Google Code.
A mini-oktatóprogram következő és utolsó részében áttekintjük, hogyan lehet változtatni a projektünkön, és hogy ezek hogyan tükröződnek a verziókezelő rendszerünkben.
Üdvözlet!
miért adja hozzá a .gitignore fájlt a .gitignore fájlhoz?
Nincs értelme: P, ennek a fájlnak is a tárba kell kerülnie.
Üdvözlet!
Igazad van, ennek nincs sok értelme. Egyszerűen csak példa volt, hogy lássuk, hogyan működik, és példaként szolgáljunk. Nem sok fájlt tettem fel, és nem akartam túl bonyolítani!
Köszönöm a pontosítást.
Ölelés!
Kiváló sorozat! Gratulálok neked!
Ölelés! Pál.
Nagy Pablo, nagy öröm a részvétel!