A Fuchsia OS egy operációs rendszer, amelyet a Google fejlesztett kie, amely ellentétben van a vállalat által fejlesztett korábbi operációs rendszerekkel, amelyek olyan Linux kernelen alapulnak, mint a Google Chrome OS és az Android, a Fuchsia a Zircon nevű új mikromagon alapul, amely a beágyazott rendszerek számára készült Kis Kernelből (LK) származik, és elsősorban C-ben íródott.
Az előadás szerint Fukszia úgy tervezték, hogy számos eszközön működjön, beleértve a mobiltelefonokat és a személyi számítógépeket.
A Google úgy döntött, hogy kiterjeszti a Fuchsia OS nyílt forráskódú modelljét a nyilvánosság részvételének megkönnyítése a projektben. Wayne Piekarski, a Fuchsia fejlesztői promótere kifejtette:
„A Fuchsia egy hosszú távú projekt, amelynek célja egy általános célú nyílt forráskódú operációs rendszer létrehozása, és ma a Fuchsia nyílt forráskódú modelljét fejlesztjük ki a nyilvánosság hozzájárulása érdekében.
„A Fuchsia célja a biztonság, a frissítés és a teljesítmény prioritása, és jelenleg a Fuchsia csapata aktív fejlesztés alatt áll. Négy éve fejlesztjük a Fuchsia-t nyílt forráskódban, a git-tárunkban. A https://fuchsia.googlesource.com oldalon tallózhat a lerakatelőzmények között, és megnézheti, hogyan fejlődött Fukszia az idők során. Ezt a megalapozást a magjától kezdve a biztonságos és fenntartható termékek és tapasztalatok létrehozásának megkönnyítése érdekében tesszük.
Mit tudunk jelenleg a Fuchsia OS-ről?
A valószínűség ezen a szinten magasnak tűnik, és amikor a Google legutóbbi, 2019 májusi I / O konferenciájának nyilatkozatára hivatkozunk, azt mondhatjuk, hogy ez a hipotézis igaz.
A hírek szerint a Fuchsia OS egy következő generációs Android, a jelenleg Androidot vagy Chrome OS-t használó eszköztípusokhoz tervezték, miközben virtualizációval vagy más technikákkal fenntartotta a kompatibilitást a meglévő alkalmazásokkal.
A közzétett kód létrehozható és telepíthető tesztelésres egy normál IoT-eszközök helyett a Google Pixelbook, az Acer Switch Alpha 12 vagy egy teljes Intel NUC számítógépen.
Ezen túlmenően, néhány hónappal ezelőtt a google elindította a Fuchsia.dev fájlt hogy segítsen a fejlesztőknek az operációs rendszer kódjának megvalósításában
A webhely nem mutatja be a Google pontos prioritásait, de elkezdhet többet megtudni az operációs rendszerről, a tesztforrásokról stb., mindezt egy jó dokumentáció, például a dokumentáció segítségével.
Tudjuk azonban, hogy az új operációs rendszer nem hasonlít semmihez, ami már létezik. A Google már a rendszer alapjától fogva egyértelmű volt a témában. Az Android-tól eltérően a Fuchsia nem a Linux kernelen, hanem a Zircon nevű új mikrokernen alapul, amely a Little Kernelből (LK) származik.
A dokumentációból vettem, Íme néhány pont, ahol a Google egy kicsit tisztább:
- A Fuchsia nem Linux: A Fuchsia egy mikrorendszeren alapuló operációs rendszer, amelyet Zirconnak hívnak. A támogatott architektúrák az arm64 és az x64, de jelenleg nem AMD processzorok, bár ez csak azt jelenti, hogy nincsenek aktívan tesztelve.
- A változásokhoz nincs szükség kernel újrafordításra. Valójában újrakezdés nélkül frissíthető egy új Fuchsia fájlrendszerre.
- Fukszia és az általa támogatott alkalmazások: A Fuksziát több programozási nyelv támogatására tervezték. Már támogatja a C / C ++, Dart, Go, Rust és Python programokat. Ezen kívül létezik FIDL (Fuchsia Interface Definition Language). Ez egy olyan nyelv, amely meghatározza a csatornákban általában használt protokollokat.
- A Fuchsia SDK alacsony szintű, és a kód kimondja, hogy a legtöbb fejlesztő nem fogja közvetlenül használni.
- Fukszia, csapkodás és grafika: A Fukszia Magma nevű GPU vezérlő architektúrával rendelkezik. Az illesztőprogramok nem a kernelben futnak, hanem a privilegizált felhasználói tér folyamataiban.
- A Flutter nyelve a Dart, amely fordítható JavaScript-be vagy natív gépkódba. A Google hatalmas mennyiségű energiát fektetett a Flutter fejlesztésébe, és úgy tűnik, hogy ez előbb platformok közötti mobil stratégiának tűnt.
- Ez egy logikus tároló a felhasználó előtt, amely az emberi tevékenységet foglalja magában, egy vagy több modul kíséretében. A történetek lehetővé teszik a felhasználó számára a tevékenységek természetes megszervezését
forrás: https://opensource.googleblog.com