Senki előtt nem titok, hogy Richard Stallman munkája most teljesen ideológiai. Az ingyenes szoftverekhez való hozzájárulása a előléptetés ingyenes szoftverek. Nos, részt vettem az egyik előadásodon, és azt kell mondanom, hogy minden más volt, mint amire számítottam. Jónak és rossznak egyaránt. Az ilyen tapasztalatok minősítése bonyolult, és tisztáznom kell, hogy ezek az én személyes véleményeim, és csak az én személyes véleményemet képviselik ebben az ügyben.
A kontextus
Abban a városban élek, amely Stallman utolsó állomása volt Mexikóban. Tartózkodása az ország fővárosában összpontosult, de Tijuanában és Pueblában egyaránt volt szerencsénk ilyeneket kapni. Esetemben a konferencia a A szabad szoftverek országos találkozója, kongresszus, amely fő konferenciákat, workshopokat és egyéb eseményeket tartalmazott. Az egész rendezvényt Puebla állam Népszerű Autonóm Egyetemének létesítményeiben tartották, amely egy felsőoktatási magánintézmény.
Szerda reggel volt. Stallman felelne az esemény megnyitásáért, előadása mindenekelőtt. Ott érte az első meglepetés a sok közül, amit az esemény számomra fenntartott: csak a szervezők használtak szabad szoftvert. Nem szívesen fogadtam el azt a tényt, hogy ennyi ember vett részt a a szabad szoftver atyja gépekkel, amelyek mindenhova betöltenek Windows-t és iPad-eket. A konferencián csak egy gépet láthattam, amely a Lubuntut működtette.
A második sorban ültem. Sosem szerettem túlságosan előrébb járni az ilyen típusú helyszíneken, de úgy gondolom, hogy jó alkalom volt kivételt tenni. Ennek ellenére álláspontom szerint kissé nehéz volt hasznos fényképeket készíteni, bár ez nagyrészt annak tudható be, hogy a digitális fényképezőgépeket általában nem ismerem. Akárhogy is, ott voltam és hallani akartam Richard Stallman mondanivalóját.
Hirtelen megjelent. Olyan volt, mintha az ember mindig elképzelné. Piros ing és nadrág nekem valami furcsa barna árnyalatú. Adott nekünk matricák, amelyet itt matricának nevezünk, a GNU, az FSF motívumaival és a DRM elleni kampányokkal. Cikkeket adott el nekünk az általa vezetett szervezet érdekében. Vettem egy kis kitűzőt, mert őszintén szólva nem szerettem a nagyokat.
Ebben a pillanatban kaptam a reggel második meglepetését. Stallmant mindig is sokkal agresszívebb karakterrel képzeltem el, de kedves ember volt, és időnként szemtelen. Különösen a szervezőnek adott korrekcióval, amikor hibázott, amikor felhívott Tulajdonos mihez nyomort okozó. És elkezdődött a konferencia.
Szerzői jog vs. Közösség
A őszinteségemmel visszaélve a beszélgetés nem támadta meg azokat a pontokat, ahol Stallman véleménye ismeretlen volt, bár érdekes témákat mutatott be, például a Harry Potter-bojkottot vagy a tartalom terjesztésével kapcsolatos elképzeléseit. Megértettem az ön elképzelését a művek és a követendő engedélyek szétválasztásáról, de nem értek egyet. De ne lépjünk előre önmagunk előtt.
A kérdések azok a tipikusak, amelyekre számíthat egy ilyen rendezvényen. És a válaszok is. Tehát valami rutin volt, amelyből meg tudok menteni négy, a nyilvánosság által feltett kérdést, amelyeket érdekesnek találtam; anélkül, hogy valóban vitatható célpontot ütne: 1
- Vannak dolgok, amelyeket még mindig nem tudunk megtenni az ingyenes szoftverekkel. Mit tehetünk annak javítása érdekében?
- A szabadsághoz áldozatokra van szükség.
- A Benemérita Universidad Autónoma de Puebla-ban saját szoftver használatára kényszerítenek minket.
- Tüntetéseket kell szervezni. (Itt egy kis vita a mi arra kényszerítette őket, hogy használják a felhő és ezek a dolgok)
- Beszél a művekről, de nem említi a drogokat ...
- Miért különböznek a gyógyszerek valamennyire, szabadalmak védik. Ezt nem lehet megvédeni, mert az ötletek kifejezése védhető.
- Mit gondolsz, milyen rendszerrel kellene végrehajtani azokat a mikrotranzakciókat, amelyekről a művészek önkéntes hozzájárulásaiban beszélsz?
- Ezek nem mikrotranzakciók, súly2 sok pénz. (A kérdező megemlíti a bitcoint, és azt mondja, hogy nem tudják, hogyan működik)
Nos, nem tudtam folyamatosan kérdezni tőle valamit. Megkérdeztem tehát a videojátékokról, mint nem gyakorlati alkotásokról, és arról, miért szabad kiadni az őket kísérő művészetet, kiadva annak forrásait. Azt mondja, hogy nem szükséges, de lenne szép. Megkérdeztem őt arról is, hogy véleményeihez a Creative Commons Nincs derivatív licencet használja. Azt mondja, hogy egy mű megosztása rendben van, de valamit megváltoztatni hazudik. Nem tudok többet nem érteni egyet.
Itt van egy kis nehézség. Stallmannak hallási problémái vannak, és figyelmeztetett minket magára. Folyamatosan kérte, hogy jelöljük meg a mássalhangzók hangját, beszéljünk lassabban és hangosabban. Először is, az a spanyol nyelv, amelyet elért, tiszteletre méltó: sikerül konferenciát tartania, csak néhányszor felhasználva valaki segítségét, hogy lefordítson egy kifejezést, amely elkerülte őt a nyelvünkben. Nagyon lenyűgözött ebből a szempontból, és köszönöm, hogy időt szántál a tisztességes spanyol nyelv megtanulására.
Ez azonban megnehezítette a kommunikációt. Az ilyen vita nem volt jó ötlet, főleg, ha ez elrohant minket. Akárhogy is, a kérdések üres benyomást hagynak rólunk. Például: Stallman elfelejti, hogy ha a szegények nem tudnak önként fizetni a tartalomért, akkor sem engedhetnek meg maguknak eszközt. Mármint a szegénységről beszélünk. Itt még mindig vannak olyan emberek, akik éheznek, és eszükbe sem jut ilyesmit vásárolni. Számomra úgy tűnik, hogy ez alapvető hiba az érvelésben, bár fenntartom, hogy ez egy nagyobb ötlet összefoglalása. Az Ön által említett fizetési gomb valamilyen módon létezik, és nem mintha túl sikeres lenne megmondani.
A konfliktus
A művek felosztása hülyeségnek tűnik számomra. Elmagyarázom. Stallman beszél a megosztottságról gyakorlati értékkel működik, művészet y Vélemények. Három példát hozhatnánk fel: szabad szoftver, festmény és véleménycikk; illetőleg. Mindhárom a kultúra kifejezője, és számomra mindhármat fel kell szabadítani.
A CC-ND licenc nem ingyenes. Vélemények védelme ezzel nem szabad kultúra. A megosztás nem oldja meg a dolgokat, mivel számos más felhasználást megakadályoz. Pontosan megtettem az esemény utolsó főbeszédét, amelyet a Gunnar farkas; amelyből kivonhatok egy fontos ötletet: A kód a kreatív kifejezés egyik formája. A szabad szoftverről mint kulturális kifejezésről beszél, és a tulajdonos történelmi aberrációnak tekinti, hogy miért zárja le az ötleteket. Az első pusztító érv a szabad szoftverek mellett, bár nagyságrendjét Wolf személyesen sokkal jobban kifejezi, mint én, aki csak emésztem annak következményeit.
Most, hogy ezt az érvet (vagy ahogy megértem) a szoftver csak egy újabb kifejezése a kultúrának, kifejezetten a szabad kultúrának. A CC-BY licenc már védi a szerző erkölcsi jogait a művön, így ha valaki elvett egy szöveget, ahol azt mondtam, hogy szeretem a napsütéses napokat és a popsikert; szabad licenc alatt kiadva CC-BY (vagy CC-BY-SA; copyleft; mivel Richard Stallman véleménye paradox módon nincs osztályozva) kijelenthetném a rágalmat, ha valaki módosítja azt, hogy úgy tűnjön, hogy szeretem az esős napokat és a nyalókákat.
A Creative Commons 4.0 verziójával való közelmúltbeli konfliktus miatt vita alakult ki az NC és ND záradékok eltűnése körül, egyszerűen azért, mert az általuk védett művek nem lehetnek ingyenesek. (Hogyan engedélyezzük ennek a blognak a licencét, Non-Commercial; amely önállóan ingyenes kulturális jav lehet, ha akarja). Tévedésem volt, hogy nem kérdeztem meg a nő álláspontját ezzel kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy a válasza kiszámítható volt. Terjesztésre kerül Szó szerint mint korábban. Természetesen olyan választ adok elő, amely más lehet, és a legjobb esetekben rugalmasabbá válhat. Innentől elnézést kérek ezért, ha így van.
Következtetések
Érdekes esemény volt. Élőben találkozott Perseusszal, elvitt magával egy Ruby műhelyt, megtanult néhány Blendert, matricáit és egyebeket. Három napig 300 pesót fizettem, és bár nem vittem el minden műhelyt, amit szerettem volna3 Úgy érzem, hogy teljesen megérte. Nem mondhatom, hogy Richard Stallman élőben látása megváltoztatta az életemet, de szórakoztató előadás volt: Ki vásárol nekem ezt az imádnivaló gnút? Ki vásárolja meg, hogy továbbra is megvédje szabadságát?
- Ezeket a kérdéseket eredetileg a rendezvény résztvevői tették fel. A válaszokat Richard Stallman adta meg. Formátum okokból és anélkül, hogy ezekről megbízható nyilvántartást tudnék készíteni, ragaszkodom a memóriámban és rövid jegyzeteimben rögzített verzióhoz. Mr. Stallman, nem hazudok és nem torzítom a véleményét. Ez könnyen megerősíthető a személyes oldal.
- Mexikói peso (MXN). Természetesen itt nem tartjuk nagy mennyiségnek; de valószínűleg az elektronikus pénznemek töredékképességére utal. Nyilvánvalóan a Bitcoin legfeljebb 8 nullát támogat az időszak után. Kérem, javítson ki, ha tévedek.
- Úgy értem, nekem is volt dolgom. A város megkerülése sok javítással bonyolult.
Két apróság a semmiből. Úgy tűnik, hogy a lábjegyzetek nem működnek. De még mindig jól néznek ki. És a fotók linkje nem jelenik meg, ami itt van
És ez sem működött. Így hagyom, elég a mai küzdelemért 😛
Úgy tűnik, hogy a referenciákkal kapcsolatos probléma a téma, hátha elav vagy Gaara eljut hozzá. Ami a linket illeti, ellenőriztem a verziótörténetet, és úgy tűnik, hogy elmulasztotta annak feltüntetését. Ha be szeretné illeszteni egy megjegyzésbe, és hozzáadom magam, vagy az első rendszergazda, aki látja. 😛
Nos, igen, ki kell tennünk magunkat érte, sok olyan dolog merült fel, amelyekre nem jöttünk rá, amikor elindítottuk az új osztagot. 🙁
Különben is apróbb dolog. Nagyon tetszik ez a téma 😀
A fotók nem láthatók.
Egyetértek Stallmannal. Ha engedélyezi a cikkek származékos műveit, akkor azok eléggé módosíthatják azokat az üzenet torzításához. A félrevezetés szót nem tegnap találták ki.
A leghelyesebb módja annak, hogy valaki mondatait idézzük, a pontos szavak átírása.
Nem állíthatjuk egyenlővé a szövegeket a szoftverekkel. Ha a Stallmanhoz hasonló munkát szeretne végezni, akkor joga van rá. A szövegek nincsenek lezárva, el vannak olvasva, és inspirációt jelentenek mások számára. Olyan regények milliói vannak, amelyek újravetítik az elhasználódott ötleteket, és két ujjal senki sem vádolja a szerzőket plágiummal vagy licenc megsértésével. Stallman megpróbálja elkerülni, hogy olyan szavakat tulajdonítsanak neki, amelyeket még nem írt. A szöveg védelme mellett az aláírásának védelme a célja.
Nos, a félrevezetés mindig problémát jelent; De az ingyenes licenc már megoldja az erkölcsi jogok problémáját. Nem vagyok biztos benne, de ND nem engedélyezi a cikk lefordítását a szerző kifejezett beleegyezése nélkül, és ez korlátozássá tesz engem, csak nem megfelelő. A beutalás a kultúra fontos része.
Az "X" dologgal kapcsolatos személyes vélemény nem túl releváns. Stallman fontos írásait megpróbálja más nyelvekre lefordítani. Írhat olyan szöveget a saját nyelvén, amely valamivel foglalkozik, amelyet Stallman írt, anélkül, hogy félne a licenc megsértésétől. Amit egyértelművé kell tennie, az az, hogy Ön értelmezi, amit Stallman ír, nem pedig azt, amit valójában írt. Nem fordíthat le szöveget és nem írhatja alá egy másik nevével beleegyezésük nélkül. Egyébként nem tudom elképzelni, hogy Stallman elítélje egy szegény ördögöt, aki üzenetét egy másik nyelven akarja terjeszteni.
"Nem lehet szöveget lefordítani és aláírni egy másik nevével beleegyezésük nélkül"
A Creative Commons BY-je gondoskodik erről, és ez elég.
Szerintem nem érted, mire gondolt. Doe szövegét nem lehet lefordítani és Doe nevével aláírni beleegyezése nélkül. Nem szórakoznék, ha valaki rosszul fordítaná az írásomat azzal, hogy a nevemet a végére teszi. Azt a benyomást keltheti, hogy én írtam a fordítást. És ha azt írja, hogy "Doe szövegének Mengano fordítása", akkor legalább egyértelmű, hogy ez nem az enyém, de az eredeti szöveg torz. Célszerű mindig konzultálni az eredeti szerzővel.
De éppen ezért felelős az összes CC licencben szereplő BY záradék.
Hozzárendelés - El kell ismernie a mű kreditjeit a szerző vagy az engedélyező által meghatározott módon (de nem olyan módon, amely azt sugallná, hogy jóváhagyja őket, vagy hogy támogatnák munkájának felhasználását).
A BY záradék arra kényszeríti, hogy idézze az eredeti szerzőt. Teljesen rosszul tudom lefordítani a szöveget és idézni az eredeti szerzőt (nem sértem a BY-t) anélkül, hogy engedélyt kért volna. Ezért van szükség a DN-re, ez egy záradék, amely változtatások nélkül megköveteli a szöveg terjesztését. Ha valaki le akar fordítani vagy adaptálni egy szöveget DN-vel, engedélyt kell kérnie az eredeti szerzőtől.
@diazepan, a hozzárendelés csak az eredeti szerző nevének feltüntetését jelenti. Nem használhatja fel a munkájukat arra, hogy önmagát jóváírja, és nem is utalhat arra, hogy van támogatásuk ... De ha a művet "szó szerint" fordítja, hozzáadva a szerző nevét és az eredeti CC-BY licencet, akkor nem sért meg semmit (amit tudom nak,-nek). A licenc 3b. Bekezdése szerint csak azt kell jeleznie, hogy fordításról van szó. Ha szándékosan félrefordítják, a szerző károsítása érdekében megsérti a (4c) bekezdést, de semmit sem említ a "véletlen" hibákról. Nem tudom, kezel-e egyéb információkat, amelyeket nem ismerek.
Vannak olyan weboldalak, amelyekben lefordított (jól hozzárendelt) CC-BY szövegek találhatók az olvasók észrevételeivel, amelyek összekeverik az eredeti szerzőt a fordítóval. A CC-BY licenc tökéletes wikikhez és más személytelen szövegekhez (véleményem szerint).
Az ND záradék ezt korlátozza. Gyakran előfordul, hogy az emberek engedélyt kérnek a CC-BY-vel vagy az SA-val végzett munkák módosítására, de ez nem más, mint udvariasság. Kötelezettség nélküli elvégzése bonyolítja a dolgokat, mivel megjelenik a kapcsolatfelvétel nehézsége; mondjuk a szerző haláláért.
Wolf valami érdekeset említ, vagyis azt, hogy az ND-nek és az NC-nek lejárati ideje volt, és amikor lejártak, szabad kultúrává váltak.
Ebben az esetben, ha egy ND szöveg szerzője meghal, csak néhány évet várunk, és dolgozhatunk a levezetésükön.
Használom a CC-BY-t, amikor csak tudom, és semmi mást. Ahogy ebben a szövegben vagy a személyes blogomban, de mindig CC-BY-vel, annak garantálása érdekében remix és mások, ha egy napon írok vagy fontos munkát végzek.
Az, hogy valaki ír egy művet és szabadon terjeszti, bizalmat kelt bennem. Ezekben az időkben nem olyan nehéz kapcsolatba lépni a szerzővel. Ha kézikönyvet ír a KDE 4 SC-n, és szüksége van John Doe lefordított szövegére, a halálra várni nem lenne túl jó ötlet, mert a kézikönyv végül elavul. A lejárt DN nem sokat javít. Úgy gondolom, hogy érdemes elmagyarázni a projektet a szerzőnek, és lehetőség szerint együtt dolgozni az adaptáción. A DN nem teszi a szerzőt a szabad kultúra ellenségévé.
Ha sok szerző "remixét" készíted, ami valami igazán újat hoz létre (nem kivágást és beillesztést), akkor a hivatkozások feltöltése is elegendő lenne. Számos regény ötleteinek felvétele és "remixes" történetbe olvasztása nem tekinthető származékos műnek (nem hívják plagiarisztának). Ezerféleképpen írhat ugyanarról a dologról. A CC-BY-ben az a fontos, hogy a műveket szabadon olvassák és terjesszék a szerzői jogok megsértése nélkül, a származékok nagyon másodlagosak és csak a szerzők szempontjából relevánsak.
Kiváló cikk, úgy tűnik, újságíró kezéből származik 😀
Jó cikk. Tanúja voltam Stallman tavalyi beszélgetésének (vagy az előzőnek? Nem emlékszem jól), amikor Argentínába érkezett a FLISOL-ba, és engem is meglepett a spanyol nyelvtudása.
Arra is számítottam, hogy keményebb karakterű lesz, de az ellenkezője kiderült. A gnúval kapcsolatban megértem, hogy minden beszélgetés során ezt teszi, az általa folytatott beszélgetésben az aukció könnyen elérte a 120U $ D haha-t.
Egészségére! 😀
Itt elérte az 550 MXN-t. Feltételezem, hogy az árfolyam körülbelül 40 USD, ami arra gondol, hogy itt sokat alkudozunk
Részt vettem az ENLI-n is, és az általad említett kérdések szerint azt hiszem, volt, aki vagy (remélem, nem tévedek), ami sok kegyelmet okozott nekem, amikor azt mondta, hogy beszélj lassabban, és te tetted, de nagyon lassan. Abban igazad van, hogy sok csapat rendelkezett saját szoftverrel, de remélhetőleg az esemény után még több lesz ingyenes szoftverrel. Nagyon jó értékelés 🙂
Nos, ezt udvariasságból tettem. Azt hiszem, lehet, hogy megbántott valakit, de nagyon szerettem volna, ha megérti a kérdésemet. Akárhogy is, jó esemény volt. És szürke voltam. Talán ez elegendő nyomot fog adni. 😛
Nem emlékszem arra a részre, hogy a gnú matricákat eladta nekünk, de arra emlékszem, hogy azt a dolgot csinálta, hogy Santónak öltözött, és a régi HDD-k hengerével a fejére tették, mintha az ő areola lenne. Azok a fotók, amelyeket velünk lőttek az intenzív osztályon, nem tudom, honnan kerültek, mert csak néhányat láttam, és ami még rosszabb, csak néhány hallgató jelent meg.
Itt nem tűnt fel nekünk Szent Ignucius. Nem tudom miért.
Richard Stallmant láttam az első, egyetlen és utolsó találkozón, amelyet Viedmában tartott, RioNegro, Argentína ...
És azért mondtam utoljára, mert ez a srác Argentínába NEM TARTALMAZIK A SIBIOS kérdés miatt ...
A konferencia nagy részét lefilmeztem ... szinte mindent elmondtam, mert a fényképezőgépem akkumulátora lemerült ...
Személyként egyszerű srác. Nincs egy divó levegője ...
A Szabad Szoftver terjesztőjeként most valami szélsőséges dologról van szó: Nem tolerálja, hogy a Magánszoftver békésen éljen együtt a Szabad Szoftverrel.